3. fejezet

Reggel komásan keltem másnaposan. A fejem szerencsére nem fájt mert este még bevettem egy Aszpirint. Húsz percig álltam a zuhany alatt elég nehezen hagytam el a meleg vizet  de  végül kimásztam a kabinból. Megszárítottam a hajam és felvettem egy kedvenc szettemet.

 A telefonommal a kezemben lementem a fölcintre. Bementem a nappaliba ahol ott voltak a fiúk is?????
- Hát ti? - kérdeztem felhúzott szemöldökkel.
- Hát mi........itt aludtunk. - adta a válasz a másnapos Zayn.
- Az nagyszerű. Ti emlékeztek, hogy jutottunk haza? - leültem Holly mellé a kanapéra aki a fejét az ölembe tette.
- Mér' úgy nézünk ki? - fogta a fejét Hazza.
- Nem. Hozok nektek gyógyszert. - próbáltam fel állni.
- Ne, nem akarom, hogy elmenj. - fogta meg a kezem Ly.
- Drága csak a konyhába megyek mindjárt jövök. - nevettem.
- Siess. - mondta el haló hangon. Hát igen mindig is Holly volt aki a legközelebb állt hozzám. Kivettem egy üveg vizet a hűtőből persze bubi menteset nem akarom, hogy behányjanak itt nekem poharak gyógyszer és vissza mentem a nappaliba. Amíg a többiek próbálták rendbe hozni magukat, felderengett néhány emlék halványan. Miután bementünk ittunk, majd táncoltunk aztán megint ittunk én ki mentem elszívni egy cigit, de Louis utánam jött. Csókolóztunk és azt mondta, hogy szeret. Na és innen esett ki minden.
- Éhes vagyok. - nyavajgott Niall, kirántva a gondolataim közül.
- Már napos vagy. És még ilyenkor is éhes? - rázta a fejét Louis.
- Ez van. - rántott vállat. Miután meg etettem a haspókot a többiek kezdtek magukhoz térni.
- Nem akarjuk a mai napot együtt tölteni? - kérdezte Zayn és Cindy-re mosolygott, de ő csak fintorgott ettől a srácnak még nagyobb lett a vigyor a képén.
- Mi együtt? És mit csinálnánk? - kérdezte felhúzott szemöldökkel.
- Mondjuk elmehetnénk strandra. Ismerek egy tök jó Vízi vidámparkot . - lelkesedett Harry.
- Az király! - pattant fel Alisha. - Úúú, de mindent csak szép lassan. - ült vissza a fejét fogva. - Ne röhögj. - bökött oldalba. Miután a fiúk elmentek mi elkezdtünk készülődni. A ruhám alá felkaptam a bikinim egy táskába bepakoltam a nap tejet egy törölközőt.

Hajpánt gyanánt felraktam a fejemre egy napszemüveget és lementem. Bepattantunk Cindy kocsijába és elindultunk a fiúkhoz, mert ott talizunk. Hamar ott voltunk.  Becsöngettünk, de nem jött ki senki. Újra csöngettünk.
- Jövők.  - hallottuk Louis-t. Aztán kinyílt az ajtó és egy elég érdekes mozdulatot láthattunk Lou-tól, szerintem megcsúszott.

- Hali. Gyertek be bocsi, de még nem vagyunk kész. - mosolygott. Megkellet ráznom a fejem, hogy észhez térjek kicsit elbambultam Louis meztelen felső testén.

2. fejezet

Bulizzunk, de ne így!

- Jó napot. Dr. Moo vagyok. Hogy érzi magát? - kérdezte fehér köpenyes orvos.
- Köszönöm. Jól azt hiszem. Kicsit fáj a fejem. - fintorogtam. Meg nézte a pulzusom. hogy nincs-e lázam. Nagyon nem szeretem amikor hozzám érnek. Amióta a nevelő apám hozzám ért. 
- Mit kerestél az utcán? - kérdezte.
- Én ööö. Csak haza fele mentem, de eltévedtem. - hazudtam. Nem lettem volna képes elmondani az igazat. 
- Értem. Brooklyn itt nem kell hazudni. Bántotta valaki? - nem mertem rájuk nézni, már folytak a könnyeim. 
- A nevelő apám. Folyton leissza magát. - sírtam. 

- Aú! - valószínű el aludtam a kanapén. Beállt a nyakam és a hátam is fáj. Nagy nehezen feltápászkodtam  és felmentem a szobámba. Bedőltem az ágyba és aludtam tovább. Szerencsére nem álmodtam semmit.
- Give me a second I - hallotam Holly hangját.
- I need to get my story straight - kontrázott Alisha is.
- My friends are int the bathroom. - és végül Cindy.
- Kuss legyen. - kiabáltam ki. Megkaparintottam a telefonom az éjjeli szekrényemről. Nyolc óra? - Kuss.
- De csak most jön a legjobb rész. - tört be a szobámba Al, és utána a többiek is.
- Tonight. We are young. So let's set the world on fire. We can brighter. Than the sun. - énekelték egyszerre. - Tonight. We are young. So let's set the world on fire. We can brighter. Than the sun. - a párna a fejen sem segít. -Csöngettek-
- Nem akartok ajtót nyitni? - dörmögtem a párnába.
- We are young. - szóval nem. Nagy nehezen feltápászkodtam.
- Jó, jó! Megyek már. - kiabáltam a lépcsőről. Úgy nézhetek ki mint egy zombi, de most eléggé hidegen hagy. Kinyitottam az ajtót és a One Direction mosolygott rám.
- Szia. - intettek egyszerre.
- Cső. - mosolyogtam és rájuk csaptam az ajtót.
- Ki volt az? - kérdezte Cindy. Újra csöngettek. Oda ment az ajtóhoz. Én addig leültem a kanapéra és bekapcsoltam a tévét.
- Te komolyan ránk csaptad az ajtót? - háborgott Harry.
- Simán. - rántottam vállat. Úúúú. fél óra és kezdődik a Spongyabob, addig lezuhanyzom. Felbattyogtam az emeletre, az éneklő Li és Al majdnem lesetek a nagy röhögésben a lépcsőn.
Be álltam a jó meleg víz alá. Ahogy Louis felbukkant jött vele a múlt is. A rémálmaim. Ahogy találkoztunk, mikor a nevelő apám elöl menekültem. Ott volt velem végig a kórházban, más ezt nem tette volna meg.  Kiléptem a zuhanykabinból magamra csavartam a törölközöm és bementem a szobámba.
- Áááá. Louis mit keresel itt? - ezt nem hiszem el. Ez a gyerek nem tud lekopni.
- Bocsi, csak gondoltam beszélhetnénk. - húzta félmosolyra a száját.
- Amint látod nem érek rá menny. - mutattam az ajtóra. Felvettem valami ruhát. És csatlakoztam a többiekhez a nappaliban.
- De jól néztek ki lányok. - mosolygott Liam és Harry.

- Köszi. - néztem végig a lányokon. - Ja és mind az én ruhám. - forgattam a szeme. - Mi lenne ha egyszer nem az én cuccaimat vennétek fel? - leültem Holly és Pezzy mellé.
- De a te cuccaid sokkal jobbak. - mondták egyszerre.
- Mind egy. Amúgy fiúk mi járatban? - beállítanak reggel nyolckor csak úgy.
- Paul és Dimitri küldött, hogy barátkozzunk. - mosolygott Louis.
- Értem. - fintorogtam. Na jó talán nem kéne ilyen parasztnak lennem. Elkel felejtenem a múltat és kész. - Oké akkor barátkozzunk. - rákönyököltem a térdemre és mosolyogva figyeltem a nyolc megdöbbent fejet igen a lányok is kidülledt szemekkel néztek rám. - Ma este rá értek? - komoly mindjárt röhögőgörcsöt kapok ezek a képek.
- Ööö, igen. - nyökögött Liam.
- Oké. Akkor bulizni megyünk. - össze csaptam a tenyerem és felpattantam.
- Emlékszel mi volt a múltkori bulin? - jött utánam Cindy.
- Igen. - sajnos emlékszem. Kicsit sokat ittam.
- Amúgy van valami kajátok? - mosolygott féloldalasan Niall.
- Na ná. Gyere szöszi, keresünk neked valamit. - jó tény, hogy egy kicsit furán viselkedek, de azért a lányoknak nem kéne így nézniük rám. Miután kipakoltuk a fél hűtőt az Ír manónak, vissza mentünk a többiekhez.
- Elkényezteted hallod még a végén ide  szokik! - röhögött Hazza.
- Csak nyugodtan, de ha tizenegy előtt jössz. Elrepítelek vissza Ír országba. - húztam gúnyos mosolyra a számat.
- De ma is te nyitottál ajtót reggel nyolckor. - értetlenkedett haza.
- Ja mert a három jó madár We are youngot kornyikált hajnalban. - dünnyögtem.
- Jó egy kicsit fel voltunk pörögve. - jött közelebb Li. - Bo nyusziiiii ne hariiii. - a jó öreg kis kutya szem.
- Tudod, hogy imádlak. - öleltem magamhoz.  Miután a srácok leléptek mi bevacakoltuk magunkat a tévé elé egy jó adag csipszel és pokornnal. És indulhat a Spongyabob maraton. Cindy a zajláda helyett a telefonját bámulta, de azért néha velünk röhögött. Alisha egy idő után bealudt, őt követte Holly majd Cindy. Én még egy ideig bámultam a képernyőt, de én is feladtam és rádőltem Li-t majd elaludtam.
- Lányok keljetek. - tapsolt Pezzy.
- Mi van má? - nyöszörgött Holly.
- Készülni kéne a bulira? - na erre úgy ugrottunk mint a nyulak. Mindenki berohant a saját szobájába. Elővettem egy rózsaszín kicsit "habos" ruhát. Felkentem egy lilás rózsaszínes sminket, pár kar-kötött fekete-fehér és hasonlóban mint a ruha. A hajam hagytam, hogy magától száradjon meg így jó göndör lett.
- Booooo. - visított Ly. - Kölcsön adod azt a kék köves ruhád. Léciiiiiii. - ugrált előttem mint egy szöcske. Megcsináltam a haját kivasaltam és csináltam egy kékes sminket neki és meg kapta a ruhát.
- Itt vannak a fiúk. - hallottuk Pezzy-t.
- Megyünk. - kiabáltunk vissza. Felkaptuk a telefonunkat és lementünk. Al majd nem hasra esett a lépcsőn persze ezen mi jót röhögtünk.
- WoW. - mondták egyszerre a fiúk.

- Köszönjük. Na indulás. - toltam mindenkit az ajtó felé. Gery a (személyi sofőrünk) már várt ránk.
- Hova lesz a fuvar? - kérdezte mosolyogva. A kezébe csúsztattam egy cetlit amin a hely címe volt.
- Mond már meg, hogy hova megyünk? - nyafogtak szinte egyszerre. Én csak makacsul meg ráztam a fejem és a telefonommal babráltam.
@Bo_Deck: Jó kis buli lesz!!!! És még nem is tudják hova viszem őket. Muhahahahah. (sátáni kacaj).  *-*
- Szenya. - sziszegte Al. Már is látta a Twetet hát gyors volt. 
- Megjöttünk. - szólt Gery. Ú kicsit elbambultam, na mind egy. Kiszálltunk az autóból a sofőrünket elküldtük majd csak haza jutunk valahogy. 
- Na gyereke induljon a buli. - indultam a bejárat felé.
- Hogy akarsz ide bejutni? - kérdezte Liam. Jó tény, hogy rohadt nagy a sor és örök is vannak. 
- Nyugi édesem! Bo babát be engedik. - mosolyogtam kacéran. - Hali. Stef. Ők itt a haverjaim. - intettem a hátam mögé. Szépen végig mért mindenkit, de leginkább a fiúkon akadt meg a szeme.- Nyugi csak az arcuk szép fiús, de amúgy jó kis party arcok. - jó tény hogy ennél kicsit keményebb csávokat hozok ide. Leakasztotta a piros "szalagot".  Nyomtam egy puszit az arcára majd a többiekkel a nyomomban be mentünk.
- Honnan ismersz ilyen alakokat? - kérdezte Louis, mikor már leültünk.
- Egy ideig nála dekkoltam miután leléptem tőletek. Jó arc ne parázz. - mosolyogtam. Harry és Niall meg is hozták a piákat.
- Ezt valami Caleb küldi. - mutatott az egyik pohárra a göndörke.
- Nála is dekkoltál? - húzta fel az orrát Lou.
- Na jó figyu Louis, nem azért jöttünk, hogy kritizál élvezd az estét. - lehúztam a nekem küldött italt. Mmmm vodka. Intettem Caleb-nak, majd elmentünk táncolni a lányokkal. Asszem kezd a fejembe szállni a pia, de ahogy látom a többieknek is. Kimentem a hátsó kijárathoz elszívni egy cigit. 
- Figyu Bo. - állt mellém Lou. - Sajnálom ahogy az elején viselkedtem. - eldobtam a cigit és már mentem volna be, de elkapta a csuklóm és neki nyomott a falnak. Kezdett megint előjönni a régi félelem érzés, de akkor hirtelen megcsókolt. Hátra tűrte a hajam és a falnak nyomott. Beleharaptam az alsó ajkába amitől kicsit felszisszent, de csak hevesebben csókolt. A nyelve bejutást kért, amit meg is adtam. Még jobban elmélyítette a csókunkat. Át karoltam a nyakát és közelebb húztam. A kezei lecsúsztak a combomra és egy kicsit meg emelt értettem a célzást a lábaim át kulcsoltam a derekán. Sajnos a levegő hiány miatt elkellet válunk. Mind ketten ziháltunk. Elvesztem a gyönyörű kék szemeiben.
- Louis.... - suttogtam.
- Szeretlek........ - és újra meg csókolt. 

1. fejezet

Szokásos nap.........vagy talán még sem?!

*Brook*
Egy éve gyökeresen meg változott az életem. Már nem vagyok az az elveszett kis lány a nagy világban. Van három barátnőm és egy közös bandánk. Ők a családom. Azzal, hogy egy éve kisétáltam az Ő életéből minden megváltozott.
- Héj, Bo. - kiabált Cindy. Kicsit elbambultam. - Nem is figyelsz rám?! - meglökte a vállam, de kicsit erősen én meg a földre estem.
- De szerencsétlen vagy. - röhögött Holly. Ja hát ők az Én barátnőim.
- Ja kösz, jól vagyok. - durcáztam Alisha felhúzott a földről.
- Na lányok. Ma jön az a banda akiről beszéltem, hogy felvegyétek a közös számot. - csatlakozott hozzánk Dimitri (menedzser).
- Nélkülük is jól vagyunk. - nyafogott Pezzy (Cindy).
- Ezt már meg beszéltük. Egy szám és kész. - felmutatta a hüvelyki úját, hogy nyomatékosítsa a szavait. Hát igen Cind volt köztünk az igazi Démon. Persze ez csak a a látszat, mert  amúgy ugyan olyan hülye mint mi. Csak neki is rossz a múltja mint az enyém. - Amúgy itt vannak az album képei. Majd ki kéne választani melyiket szeretnétek. - mutatott a táskájára. Szuper. Viszont most az éneklés jön. Be vonultunk a stúdióba beálltunk a mikrofonok elé. Holly és Alisha felkapták a gitárjukat Cindy beült a dobok mögé, sajna én ebben a számban nem játszóm hangszeren csak énekelek, de az is jó.

*Louis*  -Fél órával előbb-
A magán gépünkön utaztunk. Vége az egy éves Turnénknak. Az ember az gondolná, hogy jön a jól megérdemelt pihenés, de nem. A reptéről egyből a stúdióba megyünk. Találkozunk egy lány bandával, hogy felvegyünk egy közös számot.
- Srácok. - szólt Paul. - Egy kicsit hagyjátok abba a játékot. Nézzük meg a híreket és folytathatjátok. - Harry dünnyögött egy sort, de kikapcsolta. Unalom.........sose nézek híradót.
- És most a Demonic Girls. - hallottam a nő hangját és egy kép. Várjunk nekem nagyon ismerős az a lány.
- Hangosítsd fel. - le se vettem a szemem a képernyőről.
- Négy lány élete egy éve nagyon meg változott. A híres Dimitri Belikov felfedezetjei. Brooklyn Deck, Cindy Bad, Alisha Foon, Holly Win. A lányoknak lesz egy közös számuk a híres neves One Direction-nal. - mindenki Paulra nézett. Szóval ők azok. Újra láthatom Őt.
Miután leszállt a gép, kocsiba szálltunk és a stúdióba mentünk. Alig bírtam a seggemen maradni csak az járt a fejemben, hogy ő az vele fogok dolgozni, és mindent meg teszek, hogy ez sokáig tartson.
- Louis, nyugi. Nem lenne jó ha egyből rá ijesztenél. - csitított Liam. Már a liftben voltunk, vagy százszor meg igazítottam a hajam és ruháim. Mint egy besózott kis gyerek a cukorka boltban. Már a folyosóról hallani lehetett a lányok zenéjét. Paul bekopogott az ajtón egy férfi asszem Dimitri nyitott ajtót. És ott állt ő a mikrofon mögött. Ugyan olyan gyönyörű a szemei és a hangja. Kíváncsian nézte, hogy mi történik, viszont  amik észre vett meg állt a hangjai is elhalkult.

*Brook*
Dimitri az ajtóhoz ment és kinyitotta. Egy ismerős férfi lépett be rajta mögötte több fiú akik még ismerősebbek voltak. Na ne. Végig néztem rajtuk ők azok Ő az. Hirtelen egy hang sem jött ki a torkomon. A lányok is oda fordultak, tudják a múltam minden titkát. Róla is tudnak. Holly és Alisha két oldalról meg fogták a kezem és lehúztak a földre. El rángattak a falhoz, hogy ne lássanak a mögötte lévők. Cindy megkövült a dobok mögött.
- Lányok mit csináltok? - kérdezte Dimitri.
- Keressük Bo fülbevalóját. - szólt vissza Ly. (Holly)
- És te Cindy szobrot játszol? - hallottam a hangján, hogy ciki neki a helyzet.
- Kaméleont próbáltam, de ezek szerint nem vállt be. - ez hülye. Alig bírtam vissza tartani a röhögést.
- Na jó lányok ne hülyéskedjetek ki felé onnan. - már egy kicsit dühös volt. Meg igazítottam a ruhám és fel álltam. Nagy levegő nem lesz semmi. Ali (Alisha) elkapta a bokám ennek köszönhetően pofára estem.
- Hupsz. Bo jól vagy? - Cindy úgy röhögött, hogy lesett a székről és folytatta a földön, mindenki berontott az ajtón. Én nem tudtam eldönteni, hogy sírjak vagy nevessek, de miután Holly hasra esett a lábamban elkapott a röhögőgörcs.
- Hát fiúk ők itt a Demonic Girls. - mutatott ránk Dim. - Nem teljesen normálisak szegénykék. - rázta a fejét. - Cindy ne nyeríts már. - na jó nekem itt van végem, olyan eszeveszett nevetés tört rám, hogy majdnem meg fulladtam.
- Ezekkel a beszólásokkal nem segítesz. - mondta Stef ő az aki azon a nagy asztalon húzogatja és nyomogatja a gombokat. Nagy nehezen felálltunk a földről. Át mentünk Dim irodájába.
- Szóval a közös szám...... - kezdte, de akkor Holly telefonja megszólalt. A mi egyik számunk volt a csengő hangja kicsit furán néztünk rá.
- Ne már tudom, hogy nektek is mi vagyunk a csengő hangotok. - nyavajgott.
- Nekem a Green Day egyik száma. - mosolygott Pezzy.
- Nem meg a One Direction. - pirult el Alisha. A fiúk meg csak mosolyogtak és mindenki érdeklődve nézett rám.
- Nekem mindenkinek más. - rántottam vállat.
- Jó örülök, hogy ezt meg beszéltétek, de nem akard fel venni? - nézett Li-ra.
- Ja, de. - nevetett kínosan.
- Hallo? ........... Igen én vagyok, de honnan tudja a számom?...........Mi? Nem én nem árulom a cuccaim. - na itt már alig bírtuk vissza tartani a röhögést. Dimitri csak a fejét rázta a srácok meg hol minket hol a telefonáló lányt nézték. - Nem, nem adom el a pulcsim.............. Fúj, a használt zsebkendőmet sem. - és kinyomta. Póker arccal néztük rá. - Tiiiiiiiii. - mutatott ránk. Na és idáig bírtuk. Már fájt a hasam a sok nevetéstől.
- Jó jó kitöröljük. - emelt maga elé a kezét Cindy. Én már vettem is elő a Laptopom.
- Kinek az ötlete volt ez a hülyeség? - kérdezte Dimitri. Én Alisha-ra mutattam ő Cindy-re ő meg rám. - Nőjetek már fel. - rázta a fejét. Szerintem vicces volt és a fiúk is jót nevettek rajta. Beléptem a hirdetés oldalára és kitöröltem miszerint Holly árulja néhány személyes holmiját.
- Na jó és akkor vissza térve a közös.......... - kezdett bele újra D.
- Ne már éhes vagyok. - nyafogtam.
- Óóó. istenem! Most ettél. - sóhajtott.
- Az egy órája volt. - a lányokkal kiskutya szemek meresztettünk.
- Jó legyen kaptok húsz percet. - rázta a fejét. Mi egyből felpattantunk.
- Mi is mehetünk? - mosolygott Niall Paulra. Igen arra még emlékszem, hogy ő is ugyan olyan haspók mint én.
- Menjetek. - sóhajtott. Mind a kilencen mint az örültek megrohamoztuk a büfét. Mi a lányokkal kakaós csigát vettünk. Niall kikérte a fél büfét, amin Holly úgy nevetett, hogy félrenyelte az ételt. Persze mi jó barátnők módjára először kiröhögtük majd veregettük hátba. A fiúk nagyon beszédes kedvükben voltak folyton kérdeztek valamit amire Holly és Alisha örömmel válaszolt. Cindy és Én csak csöndben tömtük a fejünket. Vissza indultunk az irodába én kicsit lemaradtam mert megnéztem a telomon az értesítéseimet. Louis mellém sétált, de nem szólalt meg.
- Bo, megváltoztál. - törte meg a csendet kis idő múlva.
- Igen Louis. Tudod az emberek változnak, valaki rossz irányba másokat meg a jó oldal vonz. - nem hagytam, hogy bármit is mondjon be mentem az ajtón és leültem a lányokhoz.
- Minden rendben? - kérdezte Cindy bólintottam  Semmi sincs rendben amikor már épp sikerült kivernem a fejemből úgy ahogy felbukkan.
-Te az enyém vagy! Senki másé! - kiabált újra csont részegre itta magát, és megvert. Nem hagytam magam elfutottam ki a hideg éjszakába. Csak mentem amerre a lábam vitt. Át akartam futni az úton, de jött egy kocsi. Épp, hogy megtudott állni.
- Úr isten jól vagy? - szállt ki a sofőr. Össze kuporodva ültem az úttesten. Féltem és fáztam. Össze rezzentem az érintésére. - Semmi baj. - suttogta. Rám terítette a pulcsiját. Elújultam   
- Héj, Bo. - szólongatott valaki. - Brooklyn. - Dimitri. Megint elkalandoztam. Nem szeretek a múltra emlékezni.
- Bocs. Mit mondtál? - megráztam a fejem.
- Azt mondta, hogy a fiúkkal fogunk Turnézni. - szólt dühösen Cindy.
- Az nagyszerű. Hogy mi? - akkora szeme néztem Dim-re mint egy bagoly. - Ki-van-csukva. - mondtam tagoltan.
                                                                            -----**-----
Végre otthon. Miután össze vesztünk Dimitri-vel. Elviharoztunk a Stúdióból. A sofőrünk nem örült túlzottan neki, hogy meg zavartuk az ebédjében, de ez most a legkisebb gond. Elvégre tőlünk kapja a fizut.
Alisha  szenvedett a zárral, de végre bejutottunk. Senkivel és semmivel nem törődve ledőltem a kanapéra és a fejemre húztam a takarót. Elég hamar be is aludtam.

Pittyegő hangra keltem. A szemem ólom nehéz volt, de lassan sikerült kinyitnom. Üres fehér falak. Oldalra fordítottam a  fejem és meg van a pittyegő hang forrása. És egy fiú fekszik a kanapén. Ismerős nekem. Megpróbáltam felülni, de az lett a vége, hogy lelöktem a poharat.
- Végre fel ébredtél. - pattant mellém a fiú. Megfogta a kezem, de én egyből elhúztam. Nem szeretem ha hozzám érnek. - Bocs. Én Louis vagyok. Én voltam az aki majd nem elütöttelek. - nevetett zavartan. - Hívom az orvost, jó? - és már ki is ment az ajtón. Én csak félénken tekergettem körbe a fejem. Louis. Louis. Louis. Csak ez járta a fejemben.